Tudom, hogy a kép technikája nem egyezik meg a címben szereplővel. Nem is ez most a konkrét lényeg, hanem az, hogy lehet művészi szemmel is nézni, ezt a régi, jóféle terméket… a képre itt leltem rá: http://vancello.blog.hu köszönet a gyűjtő munkáért…
Oszd meg velünk! Küldd el nekünk, és ha nem súrol semmilyen határokat, viszontláthatod sokad magaddal itt az oldalon.
Kérjük add meg a kép nevét , készítőjét, vayg esetleges forrását honnan származik
Saját neved, elérhetőséged (regisztrált tagoknak nem kell)…..
És hagy szóljon….
A közúti gépjárművek kipufogógázai nagyrészt (több mint 98 százalékban) a légkörben is előforduló ártalmatlan összetevőket tartalmaznak: nitrogént (70-75 százalék), vízgőzt (8-12 százalék), szén-dioxidot (8-12 százalék) és oxigént (főleg dízelmotor esetében mintegy 10 százalékban). Csupán néhány százalékot tesz ki a káros anyagok (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szén-hidrogének, kén-dioxid, nehézfémek, korom) aránya.
A kipufogógáz azáltal keletkezik, hogy az üzemanyag (benzin vagy dízelolaj) nagy nyomáson levegő (oxigén) jelenlétében elég. A szén-dioxid és a vízgőz az égés végtermékei, míg a nitrogén legnagyobb része a felhasznált levegőből változatlan formában űrül (a légkörben 78 százalékban van jelen).
A kipufogógáz káros összetevőinek jelenléte több tényezőre vezethető vissza. A tüzelőanyag égése a motor típusától (benzin- vagy dízelütemű), az útviszonyoktól, a sofőr vezetési stílusától, illetve egyéb tényezőktől függhet, de sohasem tökéletes hatásfokú. A befejezetlen égési reakciók eredményeként, pedig igen mérgező szén-monoxid (benzinüzemű motornál kb. 1, dízelmotor esetében 0,05 százalék) is megjelenik a kipufogógázban. (A szén-monoxid toxicitása elsősorban abból adódik, hogy belélegezve az oxigén vérkeringésben való szállításáért felelős hemoglobin-molekulákhoz kötődik, ezzel leszorítja az oxigént és csökkenti a szövetek oxigén-ellátását.)
Az égéstérben uralkodó nyomás- és hőmérséklet-viszonyok mellett a levegő nitrogéntartalmának egy része is elég, ami elsősorban nitrogén-monoxidot, kisebb mennyiségben nitrogén-dioxidot hoz létre. A gáz lehűlése során a nitrogén-monoxid további része nitrogén-dioxiddá oxidálódik: a nitrogén-oxidok összmennyisége a kipufogógázban 0,1 százalék körül mozog. (A nitrogén-oxidok oxidatív stressz révén károsíthaják az élő szervezetet, míg vízzel kölcsönhatásba lépve salétromsavat hozhatnak létre - ez az antropogén eredetű savas esők egyik fő tényezője.)
A benzinüzemanyagok korábban jelentős mennyiségű tetraetil-ólmot is tartalmaztak adalékanyagként kopásgátló, kenőanyag- és oktánszámnövelő (az oktánszám növelésével kevésbé válik robbanékonnyá az üzemanyag nagy nyomás hatására, ami fokozza a motor teljesítményét) szerepe miatt. Ma már a benzin egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mennyiségben tartalmaz ólmot. (Az ólom az emberi szervezetből alig űrül, felhalmozódása hosszú távon súlyos idegrendszeri és májkárosodáshoz vezethet.)
Elsősorban a gázolaj-meghajtású járművek kipufogógáza az üzemanyag kéntartalma miatt kén-dioxidot és kormot (füst) is tartalmaz. (A benzinüzemű járművek kipufogógázának koromtartalma elenyésző.) Továbbá mindkét üzemanyag esetében kb. 0,05 százalékos arányban szénhidrogénok is ürülhetnek a kipufogó csövéből.
A kipufogógázokkal több száz különböző vegyület kerül az atmoszférába, amelyek közül a környezeti ártalom szempontjából a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok a legjelentősebbek.
A kép magáért beszél.. Megfáradtál, úgyérzed elfogyott belőled az energia? Sajnálod az új nájkit? Lapos a bicikli? Még mindig ott a lehetőség - velness lada a megoldás kulcsa. Klimatizált környezet, limuzin méretű ülések, panoráma kilátás, na és egy kis kéjgáz a hangulat kedvéért….. Mindenki csak saját felelősségére.
(ismeretlen szerző fotója - köszönjük - beküldő: Laci)
